2008. május 24., szombat

Stories


Mesélj nekem mámoros szép mesét!

Mesélj kérlek,Milyenek az angyalok?
Elmondanád,Vagy talán ehhez még gyerek vagyok?
Repülnek ők,Szárnyakon,mint a mesékben?
Varázs lengi körbe őket,Mi világít,ha sötét van a szívekben?
Velünk vannak,Ha az arcok elborulnak?

Láthatom őket,Mikor a felhők vonulnak?

Mesélj kérlek,Én milyen vagyok?
Ha egyzser odakerülök,Befogadnak az angyalok?
Láthatom őket,A mámoros magányban?
Átölelnek,Mikor éjjel fekszem az ágyamban?
Szállhatok velük,Ha megfogják két karom?
Álmomban érezhetem,Mert én is úgy akarom?

Csak szállni velük.Csak érezni szépségük.

Csak szállni velük.Ugye velük mehetünk?

Mesélj milyen az életük!

2006.


Vérrózsák kertje

Megáradt patak tépi a sziklákat.
A felhők vihartől megkínzott hada áll az égen.
A fák között egy árnyalak suhan.
S kihunynak a csillagok az éjben.

Az erdő romokban újra ..újra él.
Egy gyönyörű tisztást bújtat rejtekén.
Nem érte ár, nem rombolta szél.
Rózsák nyílnak a pázsit lágy ölén.

Vér folyt itt egykor, sírhalom áll.
"Itt nyugszik egy szerelmes tündérleány"
Vérrózsák védik , a kereszt üzen.
S hantján ismét egy kísértet pihen.

"Büszke és fiatal voltam én.
Éltem a rózsáim rejtekén.
Ismertem egy jót,ismertem egy szépet.
Mígnem szerelmünknek a halál vetett véget."

"Vért hozott aznap a folyó magával.
Apám küldetett legdicsőbb lovával.
Meghalt szerelmed... király kell...utód!
Tudod nagyon jól: Neked ez a sorsod!"

"Penge villant, szemembe fény.
Nélküle többé nincsen remény.
Rózsák szívták magukba véremet.
S a föld miben nyugszom,fogadta testemet."

Megáradt patak tépi a sziklákat.
A felhők vihartól megkínzott hada áll az égen.
A fák között egy árnyalak suhan.
S kigyúltak a csillagok az éjben.

2006.

Nincsenek megjegyzések: