Don't bother

Halálban elvész

Nem érzem a csókodnak ízét,
csak a fájó emléked művét.
Nem látom a szemedben a lángot,
mely egykoron még úgy imádott.
Nem hallom a hazug szavadat,
mert ami elmúlt, örökre nem marad.
Nem figyelem a bátnó tekinteted,
hisz fáj úgyis,hogy nem figyeltelek.
Nem kérem tovább az álnok ölelést,
bús szerelmes szivem, a halálban elvész!!

2005.

Benőtte a rengeteg

Ezüst eső hullik az égből.
Angyalok síratják szerelmük zálogát
.Sötét felhők borítják el az eget.
S eltűnt már minden remény, barát.

Arcomra néznek...Még itt vagyok!
De szólitanak a mámoros fellegek.
Napfény nem hull, virág nem nyílik.
S én innen örökre elmegyek...

Penge villan, szemembe fény.
Ellepi szívem a fájdalom.
Kiáltanék,de nem hallja senki.
S ha fáj is a lét..hát had fájjon,hagyom!

Egy kicsit akartam élni még...
Erdő rejtekén hasítani a szelet.
Megmutatni:léteznek a mesék.
S lennék szellem,mi hantján szendereg.

De álmomban is csak a menekvés az út.
S már nem vár ölelő kar sehol.
Álmomban is csak a kín az úr.
Míg körülöttem csak a csend honol.

Csak nézek e pusztuló világba.
S az utam örökre elveszett...
Indulnék, de léptem nem vezeti senki.
És a helyes ösvényt...benőtte a rengeteg.

2007.

Nekem is fáj

Nem tudom mit mondhatnék neked,
soha nem figyeltem, nem is értettelek.
Elfordultam,mikor kellett volna,
hogy Veled legyek...

Nem tudom, hogyan kell,
rendes gyereknek lennem.
Csak a dacot, a dühöt,
a többit elfeledtem...

Nem tudom, hogy szeresselek,
ha szívedben örök a bánat.
Mert egyedül vagyunk és
könnyeid nekem is fájnak!

2008.