Bűnben születtem
Bűnben születtem
és most bűn az életem.
Hazugság volt megszületnem
s most hazugság, hogy létezem.
Világra hívtak, itt vagyok -
viselem a terheket.
Veletek vagyok és némán üvöltök,
mert gyűlölöm minden percemet.
Bűnbak kellett minden tettért,
s én bábként mindért felelek.
Megszülettem, megszülettem,
csak azt tudnám, hogy minek?!
Káin elárulta Ábelt
és Ábrahám fia vérét vette.
Vennék az én véremet is...
nem lennék már bűn szülötte!
Kijártam az iskolákat,
csak mint bukott diák, olyan léha.
Égtem, vártam minden évben,
de boldogság nekem nincs megírva.
Pedig jó lenne jónak lenni a jók közt,
lemosni mindent, mit az évek martak rám.
Boldog lennék, tiszta, csendes,
és a múltam eldobnám.
Nem baj. Egyszer úgyis
búcsú nélkül távozom.
És reménykedem továbbra is,
hogy lesz még boldog pillanatom.
